New shop levitra australia online tablets-au.com with a lot of generic and brand drugs with mean price and fast delivery.

09-kitzinger.qxd

09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 467 Bevezetés a fókuszcsoportos vizsgálatba*Vicsek Lilla és Moksony Ferenc fordítása Az alábbi empirikus jellegû írás egy egészségügyi kutatás kapcsán mutatja be az in-terakciók és a csoportdinamikai folyamatok értelmezésének gyakorlatát a fókuszcso-portos vizsgálat során. A fordítás az eredeti szöveget rövidítve adja vissza. A szövegmegkurtításának nemcsak terjedelmi okai voltak, a szerkesztés az írás egészségszo-ciológiai vonatkozásait igyekezett csökkenteni. Ezek a rövidítések azonban nem ki-sebbítik a módszertani jellegû megállapítások érvényességét, és remélhetõen meg-könnyítik a szöveg értelmezését. (A szerk.) A fókuszcsoportok alkalmazásának okai és módjai A fókuszcsoport egyfajta csoportos interjú, ami a kutatási résztvevõk közöttikommunikációra épít az adatok létrehozásában. Bár a csoportos interjúkat akutatók gyakran pusztán arra használják, hogy gyorsan és kényelmesen gyûjt-senek adatokat, a csoportoknak van egy fontos elõnyös tulajdonságuk: a fó-kuszcsoportok a módszer részeként explicit módon felhasználják a csoportbeliinterakciókat. Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy a kutató azt kérné, hogy min-denki egymás után válaszoljon egyesével a kérdésekre, az embereket arra báto-rítják a fókuszcsoportok során, hogy beszélgessenek egymással: tegyenek felegymásnak kérdéseket, meséljenek egymásnak anekdotákat, mondjanak véle-ményt a többiek tapasztalatairól és nézeteirõl.1 A fókuszcsoportos módszer kü-lönösen hasznos az emberek tudásának és tapasztalatainak vizsgálatakor, ésnemcsak arra használható, hogy megvizsgáljuk, mit gondolnak az emberek, ha-nem arra is, hogy miként gondolkodnak az adott témáról, és miért úgy véleked-nek róla.
* British Medical Journal, 1995. július 29. 299–303.
1 Kitzinger J. 1994: The methodology of focus groups: the importance of interactionsbetween research participants. Sociology of Health and Illness, 16: 103–121.
09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 468 468 TELEPÜLÉSKUTATÁS – IV. FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ
A fókuszcsoportok módszerét eredetileg a kommunikációs kutatások soránhasználták a filmek és a televíziós mûsorok2 hatásának vizsgálatára. Napjaink-ban az egészségmegõrzést szolgáló nevelõ kampányok értékelésekor népszerûez a módszer, illetve annak vizsgálatakor, hogy miként látják az emberek a be-tegségeket és az egészséggel kapcsolatos mindennapi viselkedéseket.3 Széleskörben használatosak még betegségekkel és egészségügyi szolgáltatásokkalkapcsolatos tapasztalatok felmérésekor,4 és hatékony technikát jelentenek a sze-mélyzet attitûdjeinek és szükségleteinek felderítésére.5 A fókuszcsoport-módszertan fõ gondolata, hogy a csoportfolyamatok segít- hetik az embereket abban, hogy kifejtsék és világossá tegyék nézeteiket olyanmódokon, amelyek kevésbé lennének könnyen hozzáférhetõek egy nem cso-portos interjúban. A csoportos beszélgetés különösen akkor megfelelõ módszer,amikor a kutatónak sok nyitott kérdése van, és szeretné a résztvevõket arra bá-torítani, hogy õk maguk tárják fel a számukra fontos kérdéseket, a saját szóhasz-nálatuk segítségével, a saját kérdéseik felvetésével és a számukra fontos dolgokhangsúlyozásával. Amikor jól mûködik a csoportdinamika, akkor a résztvevõka kutatóval együtt dolgoznak, és a kutatás számára gyakran új és nem várt irá-nyokat mutatnak. A csoportmunka azt is elõsegíti, hogy a kutatók bepillantást nyerhessenek abba a sokféle kommunikációs formába, amit az emberek a hétköznapok soránhasználnak interakcióikban, mint pl. viccek, anekdoták, cukkolás és vitatkozás.
Hasznos, hogy a csoportok révén a kommunikációs formák ilyen széles válasz- 2 Merton R., Fisk M. és Kendall P. 1956: The focused interview: a report of the bureau ofapplied social research. New York: Columbia University.
3 Basch C. Focus group interview: an under-utilised research technique for improvingtheory and practice in health education. Health Education Quarterly, 1987; 14: 411–418.
Kitzinger J. Understanding AIDS: researching audience perceptions of acquired immunedeficiency syndrome. In: Eldridge J. (ed.): Getting the message: news, truth and power.
London: Routledge, 1993; 271–305. Ritchie J. E., Herscovitch F., Norfor J. B.: Beliefs ofblue collar workers regarding coronary risk behaviours. Health Education Research 1994:9: 95–103. Duke S. S., Gordon-Sosby K., Reynolds K. D., Gram I. T., A study of breastcancer detection practices and beliefs in black women attending public health clinics.
Health Education Research, 1994; 9: 331–342. Khan M, Manderson L.: Focus groups intropical diseases research. Health Policy and Planning 1992; 7: 56–66.
4 Murray S., Tapson J., Turnbull L., McCallum J., Little A.: Listening to local voices: adapt-ing rapid appraisal to assess health and social needs in general practice. BMJ 1994; 308:698–700. Gregory S., McKie L.: The smear test: listening to women’s views. NursingStandard 1991; 5: 32–36.
5 Brown J., Lent B., Sas G.: Identifying and treating wife abuse. Journal of Family Practice1993; 36: 185–91. Denning J. D., Verschelden C.: Using the focus group in assessing train-ing needs: empowering child welfare workers. Child Welfare, 1993; 72: 569–579. 09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 469 JENNY KITZINGER: BEVEZETÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLATBA 469
tékához férhetünk hozzá, mert az emberek tudása és attitûdjei nemcsak a direktkérdésekre adott átgondolt válaszokban jelentkeznek. A mindennapi kommuni-kációs fajták legalább annyi információt mondhatnak nekünk, sõt esetleg mégtöbbet is elárulhatnak azzal kapcsolatban, amit az emberek tudnak és tapasztal-nak. Ebben az értelemben a fókuszcsoportok olyan tudáshoz jutathatnak ben-nünket, amihez más módszerek nem, a vélemények olyan dimenzióinak felfe-dése révén, amelyekhez gyakran nem lehet hozzáférni a konvencionálisabbadatgyûjtési technikákkal. Az, hogy bepillantást nyerjünk az emberek közötti kommunikációba, azért is fontos, mert ez kiemelheti a (szub)kulturális értékeket és a csoportnormákat.
A humor, a konszenzus, az egyet nem értés és a különbözõ fajta narratívák meg-vizsgálásával a kutató meg tudja állapítani, hogy mi a csoport közös tudása.
Emiatt a fókuszcsoportokat egy olyasfajta adatgyûjtési módszernek tekinthetjük,amely különösen érzékeny a kulturális változókra – emiatt gyakran használjákkultúrák összehasonlító vizsgálatánál, illetve például etnikai kisebbségek kutatá-sánál. Arra is hasznos módszer, hogy megvizsgáljuk, a társadalom különbözõcsoportjai miért használják például különbözõképpen az egészségügyi szolgál-tatásokat.6 Hasonló okokból a fókuszcsoportok hasznosak a domináns kulturálisértékek tanulmányozásakor (többek között a szexualitással kapcsolatos domi-náns narratívák kimutatására7) és a munkahelyi szervezeti kultúrák vizsgálatára,vagy hogy az egészségügyi személyzet milyen módon birkózik meg a halálosbetegek gondozásával.
A csoportdinamika hátránya, hogy a csoportnormák kifejezése elhallgattat- hatja az egyet nem értés egyéni hangjait. A kutatás többi résztvevõjének jelen-léte a közlendõk bizalmas, titkos voltát is csökkenti. Példának okáért egy idõsekotthonában lakókból álló fókuszcsoportnál azt vettem észre, hogy néhány bent-lakó meg akarta akadályozni, hogy a többiek kritizálják a gondozó személyze-tet, többször is megszakítva az utóbbiakat olyasfajta kirohanásokkal, mint „iga-zán nem lehet panaszkodni”, „a személyzet nagyon kedves”. Másrészrõl ezek azinterakciók rámutatnak az emberek tapasztalatainak néhány aspektusára. Eb-ben az esetben megmutatta néhány bentlakó félelmét attól, hogy a személyzet„megbünteti” õket azért, ha – mint ahogy azt egy nõ is mondta – „pimaszok”. 6 Zimmerman M., Haffey J., Crane E., Szumowski D., Alvarez F., Bhiromrut P., et al.:Assessing the acceptability of NORPLANT implants in four countries: findings from focusgroup research. Studies in Family Planning, 1990; 21: 92–103. Naish J., Brown J., Denton,B.: Intercultural consultations: investigation of factors that deter non-English speakingwomen from attending their general practitioners for cervical screening. BMJ 1994; 309:1126–1128.
7 Barker G., Rich S.: Influences on adolescent sexuality in Nigeria and Kenya: findingsfrom recent focus-group discussions. Studies in Family Planning, 1992; 23: 199–210.
09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 470 470 TELEPÜLÉSKUTATÁS – IV. FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ
Másrészrõl, az ilyen csoportdinamika etikai kérdéseket vet fel (különösen ak-kor, ha valamilyen értelemben „fogságban lévõ” populációkra vonatkozik a ku-tatás), és korlátozhatja az adatok bizonyos célokra történõ hasznosíthatóságát.
Azonban nem szabad azt feltételezni, hogy a csoportok természetükbõl kö- vetkezõen korlátozóan hatnak az interjúval összehasonlítva, vagy hogy a fókusz-csoportos vizsgálat nem lenne megfelelõ módszer kényes témák vizsgálatakor.
Ennek épp az ellenkezõje is igaz lehet egyes konkrét esetekben. A csoport-munka elõsegítheti a tabutémák megtárgyalását, mert a csoport kevésbé félénkrésztvevõi hozzájárulhatnak ahhoz, hogy „megtörjön a jég”, és a félénkebbrésztvevõk is el merjék mondani véleményüket. A résztvevõk ugyanakkor köl-csönös támogatást is adhatnak egymásnak olyan érzések kifejezésében, amiugyan közös a csoportjuk számára, de ami szerintük eltér a társadalom domi-náns kultúrájától (vagy a kutató feltételezett kultúrájától). Ez különösen akkorfontos, amikor megbélyegzett vagy tabutapasztalatokat kutatunk (pl. nemi erõ-szak, haláleset a családban). A fókuszcsoport-módszerek népszerûek azon kutatók körében is, akik olyas- fajta kutatás hívei, amely lehetõvé teszi, hogy a résztvevõk aktív befolyásolórészesei lehessenek egy kutatásnak, illetve akik olyan kutatásokat pártolnak,amelyek pozitívan hatnak ki a kutatás alanyainak életére. Csakugyan, a csoportrésztvevõinek változhat a perspektívája annak hatására, hogy más emberekkelbeszélgetnek, akiknek hasonló tapasztalataik vannak. A csoportdinamika elérhe-ti azt, hogy az önhibáztató pszichológiai magyarázatok helyett („Buta voltam,hogy nem értettem, amit az orvos mondott nekem”) a hangsúly áttevõdjön arra,hogy miként lehet ezeket a mások által is tapasztalt problémákat strukturálisanorvosolni (mondjuk: „Ha egyikünk számára sem volt tiszta, amit az orvos mon-dott, akár talán egy tájékoztató prospektus segítene, vagy mi lenne, ha hangfel-vételt készítenénk a konzultációról, és azt hazavinnénk”). Néhány kutató azt találta, hogy a csoportos beszélgetések során több kritikai vélemény fogalmazódik meg, mint az interjúk során.8 Geis és társai, az AIDS-esek szeretõivel foglalkozó kutatásukban, azt találták, hogy több haragos véle-mény jelent meg az egészségügyi személyzettel kapcsolatban a csoportos be-szélgetések során, mint az egyéni interjúkban: „Talán a csoport szinergiájaokozta, hogy a harag fennmaradjon, és elõsegítette, hogy mindegyik résztvevõmegerõsítse a másik szabadjára engedett frusztrációit és dühét.” 9 Egy olyanmódszer, amely elõsegíti a kritikus vélemények kifejezését és a különféle meg- 8 Watts M., Ebbutt D.: More than the sum of the parts: research methods in group inter-viewing. British Educational Research Journal, 1987; 13: 25–34. 9 Geis S., Fuller R., Rush J.: Lovers of AIDS victims: psychosocial stresses and counsellingneeds. Death Studies, 1986; 10: 43–53. 09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 471 JENNY KITZINGER: BEVEZETÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLATBA 471
oldások feltárását, nagyon értékes lehet, ha a kutatás célja például valamilyenszolgáltatás fejlesztése. Egy ilyen módszer különösen akkor megfelelõ, amikora legelesettebb betegpopulációk a kutatás alanyai, akik amúgy gyakran húzódoz-nak a negatív vélemények megfogalmazásától, vagy úgy érzék, hogy bármelyprobléma a saját hibájuk miatt van.10 A fókuszcsoportos kutatás lebonyolítása A fókuszcsoportos kutatások fél tucattól kezdve akár ötvennél is több csoport-ból is állhatnak, a kutatás céljaitól és pénzügyi forrásaitól függõen. A legtöbbkutatás csak néhány fókuszcsoporttal dolgozik, és néhány kutató kombinálniszokta ezt a módszert más adatgyûjtési technikákkal. Kérdõívek fókuszcsopor-tos megvitatása ideális a kérdések megfogalmazásának tesztelésére, és hasznosa kérdõíves eredmények magyarázatának és értelmezésének céljából is.11 Bár elvileg egy kis populáció esetében lehetséges reprezentatív mintával dol-gozni, a legtöbb fókuszcsoportos kutatás elméleti mintavételi modellt használ,12amely során a résztvevõket úgy választják ki, hogy tükrözzék a teljes tanulmá-nyozott populáció változatosságát, vagy hogy lehetõvé tegyék konkrét hipotézi-seket tesztelését. Létfontosságú az ötletes mintavétel. A legtöbb kutató az osztálytés az etnicitást ismeri el fontos változóként a mintavétel során, de érdemes másváltozókat is figyelembe venni. Például, amikor a nõk anyasági tapasztalatait ku-tatjuk, (…) esetleg érdemes lehet fókuszcsoportokat tartani leszbikusokkal is.13 A legtöbb kutató a csoporton belüli minél nagyobb homogenitást ajánlja an- nak érdekében, hogy építeni lehessen az emberek közös tapasztalataira. Azon-ban elõnyös lehet olyan csoport is, ahol a résztvevõk különböznek egymástól 10 DiMatteo M., Kahn K., Berry S.: Narratives of birth and the postpartum: an analysis ofthe focus group responses of new mothers. Birth, 1993; 20: 204.
11 Kitzinger J.: Focus groups: method or madness?. In Boulton M. (ed.): Challenge andinnovation: methodological advances in social research on HIV AIDS. London: Taylor andFrancis, 1994: 159–175. O’Brien K.: Improving survey questionnaires through focusgroups. In Morgan D. (ed.): Successful focus groups: advancing the state of the art. Lon-don: Sage, 1993: 105–118.
12 Mays N., Pope C.: Rigour and qualitative research. BMJ, 1995; 311: 109–112. KitzingerJ.: Recalling the pain: incest survivors’ experiences of obstetrics and gynaecology. NursingTimes, 1990; 86: 38–40.
13 Kitzinger J.: Recalling the pain: incest survivors’ experiences of obstetrics and gynaeco-logy. Nursing Times, 1990; 86: 38–40.
09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 472 472 TELEPÜLÉSKUTATÁS – IV. FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ
(pl. különféle foglalkozásaik vannak), hogy megvizsgálhassuk egy csoportonbelül a különféle perspektívák megjelenését. Azonban fontos tisztában lenniazzal, hogy a csoporton belüli hierarchia miképpen befolyásolhatja az adatokat(egy segédápolót például feltehetõleg korlátoz, ha ugyanabból a kórházból jelenvan egy fõorvos is). A csoportok lehetnek „természetes csoportosulások” (kollégák), de állhatnak ismeretlenekbõl is. Meglévõ csoportok használata elõsegíti, hogy olyan inter-akció-töredékeket vizsgálhassunk meg, amelyek hasonlóak a természetesenelõforduló adatokhoz (mint amiket mondjuk résztvevõként megfigyeléssel isszerezhettünk volna). További elõnye az, hogy a barátok és kollégák egymásmegjegyzéseit össze tudják kapcsolni a hétköznapok során közösen tapasztalteseményekkel. Esetleg a csoport során számon kérhetik egymástól, ha ellent-mondást figyelnek meg aközött, amit az egyik csoporttag állít, és aközött, ahogyaz illetõ ténylegesen viselkedik (például: „És mi van azzal az alkalommal, ami-kor nem használtál kesztyût, miközben vért vettél a pácienstõl?”). Naivitás lenne azt feltételezni, hogy a csoportadatok lényegüknél fogva „ter- mészetesek” abban az értelemben, hogy ilyen interakciók lezajlottak volnaanélkül is, ha a csoport nem jött volna létre erre a célra. Ahelyett, hogy feltéte-leznénk, hogy a fókuszcsoportos összejövetelek szükségképpen tükrözik a min-dennapi interakciókat (bár ez is elõfordulhat), a csoportot arra érdemes használ-ni, hogy biztassuk a résztvevõket, társalogjanak egymással, fogalmazzák meg agondolataikat, és hozzák elõ azokat a kognitív struktúrákat, amelyeket koráb-ban esetleg még nem is artikuláltak. Végezetül, mindig fontos végiggondolni azt, hogy vajon a csoportos interjú-e a legmegfelelõbb módszer a különbözõ populációk tanulmányozására, illetveelgondolkodni azon, hogy miként lehet megoldani az esetleges nehézségeket.
A csoportmunka elõsegítheti információk gyûjtését olyanoktól, akik nem tudnakírni vagy olvasni. Az, hogy többen vannak a kutatási alanyok egy fókuszcsoportsorán, elõsegítheti olyanok részvételét, akik bizalmatlanok a kérdezõbiztosokkalszemben, vagy akik félnek a beszéléstõl.14 Azonban a csoportmunka fokozhat-ja a kommunikációs nehézségeket, ha mindegyik résztvevõnek más fogyaté-kossága van. Egy általam lefolytatott, gondozott idõsekbõl álló fókuszcsoport-ban volt egy sérült hallású résztvevõ, egy szellemileg sérült résztvevõ és egyharmadik, aki pedig nehezen beszélt részleges paralízise miatt. Ez súlyosan kor-látozta a résztvevõk közti interakciókat, és megerõsítette a személyzet azon vé-lekedéseit, hogy ezzel a populációval csak korlátozottan lehet csoportmunkátfolytatni. Azonban ilyen jellegû problémák megoldhatóak, ha körültekintõbben 14 Lederman L.: High apprehensive talk about communication apprehension and its effectson their behaviour. Communication Quarterly, 1983; 31: 233–237.
09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 473 JENNY KITZINGER: BEVEZETÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLATBA 473
járunk el a csoportok összetételénél. Az elõbbi példával kapcsolatban azt isfontos megjegyezni, hogy néhány idõsebb ember, aki képtelen lett volna végig-csinálni egy egyszemélyes interjút, képes volt részt venni a csoportban, és hoz-zájárulni a csoporthoz (ha megszakításokkal is). Még néhány olyan bentlakó is,akirõl a személyzet azt javasolta, hogy ne legyenek résztvevõi a fókuszcsopor-toknak, mert semmi nem érdekli õket, apatikusak, végül is a lakótársaik élénkbeszélgetésének hatására bekapcsolódtak a beszélgetésbe, és megfogalmaztákaz álláspontjukat. A kommunikációs nehézségek nem zárják ki a csoportmun-kát, de figyelembe kell õket venni mint fontos tényezõt.
2. A CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK LEBONYOLÍTÁSA A csoportösszejöveteleknek nyugodtaknak, lazáknak kell lenniük. A kényelmeskörnyezet, frissítõk felszolgálása, valamint a résztvevõk székeinek kör alakbanvaló elhelyezése segíti a megfelelõ légkör kialakítását. Az ideális csoportnagy-ság négy és nyolc fõ között van. Az összejövetelek egy-két órán keresztül tart-hatnak (esetleg kiterjedhetnek egy egész délutánra, vagy állhatnak találkozásoksorozatából). Az összejövetelt irányító személynek el kell magyaráznia, hogy afókuszcsoport célja az emberek egymás közötti beszélgetésének az elõsegítése,nem pedig az, hogy a résztvevõk a kutatás vezetõjével beszélgessenek. A kuta-tó eleinte háttérbe vonulhat, lehetõvé téve ezzel egyfajta „szervezett rejtett meg-figyelést”. A késõbbiekben azonban a kutató erõteljesebben beavatkozó stílustvehet fel, túllendítve ezzel a vitát azon a ponton, ahol máskülönben megálltvolna, és bátorítva a résztvevõket arra, hogy megtárgyalják az egymás közötti né-zeteltéréseket, továbbá a saját gondolkodásukon belüli inkonzisztenciákat. A cso-porton belüli egyetértés hiánya felhasználható arra, hogy a résztvevõk világo-sabban kifejtsék nézeteiket, és megindokolják, miért gondolják éppen azt, amitgondolnak. Míg az egyénenként külön-külön felvett interjúk közötti különbsé-geket magának a kutatónak kell elemeznie egyfajta „karosszék-elmélkedés”keretében, addig a fókuszcsoport tagjai közötti különbségeket azon melegében,a helyszínen tisztázni lehet a résztvevõk segítségével.
Az összejövetelt irányító személy igénybe vehet számos különféle csoportgya- korlatot. Ezek közül az egyik legelterjedtebb az, amikor a kutató egy sor állítástmutat be nagyméretû kártyákon a tagoknak, akiknek azután közösen különbö-zõ csoportokba kell rendezniük a kártyákat. A rendezés alapja lehet az, hogymennyire értenek egyet a kártyán szereplõ állítással, vagy az, hogy mennyiretartják azt fontosnak. Ilyen kártyákat használtam például a HIV-vírus terjedésévelkapcsolatos közvélekedés feltárására, az idõs emberek gondozásával kapcsola-tos tapasztalatok vizsgálatára, valamint a bábaasszonyok szakmai felelõsségükkel 09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 474 474 TELEPÜLÉSKUTATÁS – IV. FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ
kapcsolatos nézeteinek tanulmányozására. Az ilyen gyakorlatok arra ösztönzika résztvevõket, hogy egymásra (ne pedig a csoportot irányító személyre) fi-gyeljenek, és arra késztetik õket, hogy kifejtsék egymástól eltérõ nézõpontjukat.
A kártyák végsõ rendje kevésbé lényeges, mint az a vita, amit keltenek. A kuta-tók arra is használhatják ezeket a gyakorlatokat, hogy a saját értékelésüket el-lenõrizzék velük. Ebben az esetben a legjobb megoldás, ha üres kártyákkalkezdünk, és csak az összejövetel vége felé töltjük ki azokat, felhasználva ehheza vita során elhangzó véleményeket, megállapításokat. Hasznos lehet végül, haegy rövid kérdõívet adunk a résztvevõknek, vagy módot nyújtunk arra, hogynégyszemközt beszélhessenek a kutatás vezetõjével, lehetõséget biztosítva ezzel,hogy a csoportösszejövetel befejezése után elmondhassák személyes megjegy-zéseiket.15 Az a jó, ha a csoportösszejövetelekrõl hangfelvétel készül, majd ezt le is írjuk.
Amennyiben ez nem lehetséges, akkor rendkívül fontos, hogy alapos feljegy-zéseket készítsünk. Ebben az esetben hasznos lehet, ha a csoport tagjait be-vonjuk a fõ kérdések írásos rögzítésébe (mondjuk táblára felírjuk a legfontosabbvéleményeket).
A fókuszcsoport elemzése lényegében nem tér el bármely más, önbeszámolónalapuló kvalitatív adatforrás elemzésétõl. A kutató minimális feladata, hogy ösz-szekapcsolja és összehasonlítsa a hasonló témában lefolytatott vitákat, és meg-vizsgálja, hogyan kapcsolódnak ezek a mintanépességen belüli változókhoz.
Általában nem helyes százalékokat szerepeltetni a fókuszcsoportban gyûjtöttadatokról szóló beszámolókban, és fontos, hogy megkülönböztessük a csoport-tal szemben megfogalmazott egyéni véleményeket a tényleges csoportkonszen-zustól. Miként a kvalitatív elemzésnél általában, itt is fontos a deviáns esetekelemzése – vagyis figyelmet kell fordítani a kisebbségi véleményekre, valamintaz olyan példákra, amelyek nem illeszkednek a kutató átfogó elméletébe.
A fókuszcsoportok keretében gyûjtött adatok feldolgozásának egyetlen meg- különböztetõ sajátossága, hogy jelezni kell a csoportdinamika hatását, és azösszejöveteleket úgy kell elemezni, hogy minél jobban kihasználjuk a résztve- Powney J.: Structured eavesdropping. Research Intelligence. Journal of the British Educational Research Foundation, 1988; 28: 10–12. Kitzinger J.: Audience understandingAIDS: a discussion of methods. Sociology of Health and Illness, 1990; 12: 319–335. BrittenN.: Qualitative interviews in medical research. BMJ, 1995; 311: 251–253. Mays N., PopeC.: Observational methods in health care settings. BMJ, 1995; 311: 182–184.
09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 475 JENNY KITZINGER: BEVEZETÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLATBA 475
võk közötti interakciót. A csoportvita írásos anyagának kódolásakor érdemeskülön kategóriákat használni bizonyos beszélgetésfajtákra – például a viccekrevagy az anekdotákra –, továbbá bizonyos interakciótípusokra (például kérdé-sek, véleményváltoztatások). Az a fókuszcsoport-beszámoló, amely hû akar ma-radni az adatokhoz, nem elégedhet meg a szövegösszefüggésbõl kiszakított, el-szigetelt idézetek egyszerû közlésével, hanem rendszerint tartalmaznia kell leg-alább néhány példát is, amelyek a résztvevõk közötti beszélgetéseket szemlél-tetik. Jelen tanulmány a fókuszcsoportos kutatás megtervezése és értékelése soránszem elõtt tartandó tényezõket mutatta be, kiemelve a fókuszcsoporton belüliinterakciók kihasználásának és vizsgálatának a fontosságát. A résztvevõk közöttiinterakciókat a következõ hét cél elérésére lehet felhasználni: 1. A résztvevõk attitûdjeinek, prioritásainak, nyelvének és értelmezési kere- 2. A résztvevõk ösztönzése arra, hogy megfogalmazzák és megvizsgálják sa- ját kérdéseiket, és kidolgozzák a közös tapasztalatok önálló elemzését. 3. A résztvevõk közötti kommunikáció ösztönzése.
4. A csoportnormák és a kulturális értékek feltárásának az elõsegítése.
5. Annak megvilágítása, hogy milyen szerepet játszanak a csoporton belüli társas folyamatok a tudás artikulálásában (például annak vizsgálata révén,hogy a csoporton belül milyen információkat cenzúráznak vagy hallgat-nak el).
6. A kínos vagy zavarba ejtõ témák megvitatásának ösztönzése és a kritika kinyilvánításának elõsegítése.
7. Általában az olyan nézetek vagy tapasztalatok kifejezésének elõsegítése, amelyek elsikkadhatnak egy interjú keretében. A csoportadatok sem nem hitelesebbek, sem kevésbé hitelesek, mint más mód-szerekkel gyûjtött adatok, azonban bizonyosfajta kérdések vizsgálatára a fókusz-csoportok lehetnek a legalkalmasabbak. Társadalmi szerepek és formális szer-vezetek vizsgálatára a közvetlen megfigyelés lehet a legmegfelelõbb, attitûdökés tapasztalatok tanulmányozására viszont a fókuszcsoportok különösen alkal-masak. Az egyéni életrajzok megragadására jobb eszköz lehet az interjú, annakvizsgálatára azonban, hogy miként jön létre és fejlõdik a tudás és a különfélegondolatok egy adott kulturális környezetben, a fókuszcsoport a célravezetõbb.
09-kitzinger.qxd 2006. 08. 04. 11:10 Page 476 476 TELEPÜLÉSKUTATÁS – IV. FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ
A kérdõívek alkalmasabbak kvantitatív információk megszerzésére, valamintannak feltárására, hogy mennyi embernek van adott, elõre definiált véleménye,a fókuszcsoport viszont alkalmasabb e vélemények létrejöttének a tanulmányo-zására. Míg tehát a survey jellegû kutatások újra és újra felhívják a figyelmet azegészséggel kapcsolatos ismeretek és az egészséggel kapcsolatos magatartás kö-zötti szakadékra, csak a kvalitatív módszerek – így például a fókuszcsoport –képesek arra, hogy áthidalják ezt a szakadékot, és megmagyarázzák annak lét-rejöttét. A fókuszcsoport alkalmazása nem könnyû feladat. Az így összegyûjtött ada- tok gyakran éppen olyan nehézkesek, mint amilyen összetettek. Mégis, ez amódszer alapjában véve egyszerû, és nem kell hogy elrettentse sem a kutatót,sem pedig a vizsgált személyeket. Alighanem a legjobb megoldás annak megál-lapítására, hogy a fókuszcsoport megfelelõ választás-e egy adott kutatásban az,ha kipróbáljuk a gyakorlatban.
(.) A fókuszcsoport potenciális elõnyei a mintavétel szempontjából: – Nem különbözteti meg hátrányosan azokat, akik nem tudnak írni vagy ol- – Részvételre ösztönözheti azokat, akik ódzkodnak a személyes interjútól.
– Részvételre ösztönözheti azokat az embereket, akik úgy érzik, nincs mon-

Source: http://tettconsult.eu/books/TelkutHTM/szovgyujtpdf/09-kitzinger.pdf

ngocsw-geneva.ch

26 October 2012 – 12h to 14h30- Room II-III, Second floor, World Council of Churches, 130 Route de Ferney, Genève, bus stop : Crêts des MorillonsLight buffet: bread, cheese and wine. Translation French/English The NGO Forum for Health invites you to a lunchtime seminar with a group of Women NGO leaders touring Europe to expose the plight on women of the austerity plans implemented

Biochemical monitoring

Drug Monitoring This guide is intended only as a quick reference, and is not exhaustive. It is based on common recommendations. The frequency of testing may need to be individualised to the patient, their condition and treatment. For more details see latest edition o shared care documents and the individualWithin 2 weeks of initiation or significant dose change, then 12 monthly. Monitor more

Copyright © 2010-2014 Pdf Physician Treatment