Pszic02.qxd

KLÓNOK, MÁSOLATOK, UTÁNZATOK: A GENERIKUS SZEREK VÁLASZTÉKA BÁNKI M. CSABASzabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Szakkórháza, Nagykálló járta után ugyanis bárki elôállíthatja és forgalomba BEVEZETÉS
hozhatja (szinte) bármelyik – generikus névvel je- Minden gyógyszernek, pontosabban minden gyógy- lölt – hatóanyagot. Eredetileg éppen innen ered az szerhatóanyagnak legalább háromféle neve van. Magát utángyártott gyógyszerek „generikus készítmény” el- a molekulát egészen pontosan a kémiai név írja le, ami nevezése [1]. Természetesen a generikus készítmé- az összetételt és a szerkezetet is jól tükrözi. Ilyen ké- nyek is kaphatnak különféle márkaneveket, de sem- miai név például a „3-7-(dimetil-9-(2,6,6-trimetil-1- mi akadálya, hogy az megegyezzen a generikus név- ciklohexén-1-il)-2,4,6,8-nonatetrénsav”; precíz, szaba- vel (a gyakorlatban ez sokszor így is történik).
tos és egyértelmû – de csak kevesek számára jelent rög-tön érthetô, világos információt, és megjegyezni se ép- A KLINIKAI GYÓGYSZERFEJLESZTÉS FÔBB LÉPÉSEI
pen könnyû. Részben ezért is adnak minden új gyógy-szermolekulának kezdettôl fogva lényegesen rövidebb, Amikor a kutatással-fejlesztéssel foglalkozó (inno- egyszerûbb hangzású, szigorúan egyedi, ugyanakkor vátor) laboratóriumok egy új molekulát ígéretes könnyebben felidézhetô generikus, más szóval „nem- – vagy legalábbis lehetséges – gyógyszerként azonosí- zetközi szabad” nevet. A fenti hosszú – átlagos hosszú- tanak, ezt „új gyógyszerként” vagy „új kémiai egység- ságú – kémiai név mögött rejtôzô molekula generikus ként” (New Chemical Entity = NCE) szabadalmaztat- neve például isotretinoin, ezen a néven ismerik és azo- ják és azután elkezdik az állatkísérletes vizsgálatokat.
nosítják az egész világon, ezen a néven hivatkozik rá a Ennek a preklinikai szakasznak a szabályait mára rész- szakirodalom. Minden hatóanyagnak egyetlen kémiai letesen kidolgozták az egész világon; talán ez is oka neve és csupán egyetlen generikus neve lehet. A teljes- annak, hogy a többnyire 4–6 évig tartó kísérleti szaka- ség kedvéért meg kell említeni, hogy az új gyógyszerek szon legfeljebb az új molekulák 10–25%-a jut túl, a – a fejlesztés idôszakában – még kódszámot is kapnak többi „elvérzik”. Csak ekkor, és természetesen csak a (az isotretinoiné például Ro 4-3780), ami a kutatásban sikeres szerekkel kezdôdhetnek meg az emberen vég- olykor sokáig fennmarad, egyes közleményekben néha zett vizsgálatok: elôször csupán kisszámú egészséges még évek múlva is ezt használják.
önkéntesen (I. fázis), majd néhány száz gondosan ki- A gyógyszertárban a gyógyszerek dobozán nagy választott betegen nagyon szoros ellenôrzéssel (II. fá- betûkkel olvasható név azonban nem a generikus, ha- zis), végül több ezer betegen kontrollcsoportos, vélet- nem a márkanév (sokféleképpen mondják: „gyári len besorolásos, gyakran kettôs vak feltételek mellett név”, „saját név”, „céges név” stb.). Ugyanaz a ható- (III. fázis). A humán vizsgálatok szakasza ma hozzá- anyag különbözô országokban, sôt akár egyazon or- vetôleg 5–7 évig szokott tartani, és a végén jó esetben szágban is több különféle „gyári néven" kerülhet for- a vizsgált hatóanyagok 20-30%-a felel meg az elvárt galomba: az isotretinoin eredeti márkaneve például követelményeknek. Kizárólag ezekbôl lesz – hosszú és Roaccutan, Accutane, Tretinoin, Etretinate, Accure bonyolult engedélyezési eljárás után – receptre írható stb. A márkanév ugyanis nem általánosságban a ha- és gyógyszertárban kapható gyógyszer [2]. A fejlesz- tóanyagot, hanem az adott gyártó cég konkrét készít- tési folyamat így 10–12 évig tart (és ma átlagosan 500 ményét jelöli. Az új gyógyszerek szabadalmának le- millió USD-ba kerül gyógyszermolekulánként); a ha- *A magyar kiadás számára készült tanulmány.
Klónok, másolatok, utánzatok: a generikus szerek választéka tóanyag szabadalma viszont legfeljebb 20 évre – a ki- • a gyártási technológia ismert vagy lemásolható zárólagosság joga 17 évre – szól. Az innovatív (kuta- tó-fejlesztô) cégeknek tehát a piacra kerülés után 4–7 • nincsenek évekig tartó kísérletes (preklinikai) évük marad arra, hogy költségeik megtérüljenek és jö- • nincs szükség hosszadalmas és drága klinikai A szabadalmi védelem lejárta után – különféle jogi lehetôségek kihasználásával nemritkán már • nincs kockázat, hiszen csakis már bevált (haté- azt megelôzôen is – bárkinek lehetôsége nyílik a kony, biztonságos) szereket másolnak le; már engedélyezett és piaci forgalomban lévô ere- • nincs piaci kockázat, hiszen csak sikeres szere- deti („originális”, „patent”, „innovator”, „eredeti márkájú” stb.) gyógyszerek hatóanyagát lemásolni • a marketingköltségek minimálisak, hiszen az és azok forgalmazására – természetesen másik, „generikus” néven – szintén hatósági engedélyt Mindezt végiggondolva úgy tûnhet, hogy a gene- kérni. Ez a folyamat azonban gyökeresen különbö- rikumok az illetô gyógyszer eredeti költségeinek zik az eredeti gyógyszerek pályafutásától, hiszen: töredékéért elôállíthatók, azaz a piacon is sokkal ol- • a hatóanyag ismert, készen beszerezhetô vagy csóbban, az eredeti készítmény árának csekély há- elôállítható – kutatásra nincs szükség; nyadáért jelenhetnének meg. Ez néha, egyes esetek- • állatkísérletes vizsgálatok nem történnek, he- ben így is van, de általánosságban nem ez a jellem- lyette az eredeti szer adatait használják fel; zô: az „olcsó” generikumok ára inkább a megfelelô • humán (klinikai) vizsgálatok nem történnek, ki- eredeti szerek árának fele-kétharmada körül mozog, zárólag a „bioekvivalencia” jelenleg érvényes máskor csak alig valamivel marad el tôlük.
A kérdést megfordítva azt is érdemes tárgyilago- • az engedélyezési, regisztrálási folyamatban az san számba venni: igazából miért drágá(bba)k az ori- ginális gyógyszerek? Talán a legfontosabb tényezô • a generikus szerek forgalmazása jórészt az ere- ebben a szabadalmi idôszak rövidsége: az egyre szi- deti gyógyszer piaci sikereire épül.
gorodó feltételek között hosszú évekig tartó kutatás- Az originális gyógyszerek létrehozása, többek fejlesztés jórészt felemészti a védett idôszakot, a között az elmúlt 50-60 évben rendkívül szigorúvá költségeknek tehát a piacra lépéstôl számított szûk vált hatósági szabályok és a minôség-ellenôrzés kö- 4–7 év alatt kell megtérülniük (és természetesen üz- vetelményei miatt is, az egyik legköltségesebb vál- leti nyereséget hozniuk). A szabadalmi idôszak rövi- lalkozás. Nyilvánvaló, hogy a költségek döntô több- dítése egyfelôl elôsegítheti a generikus készítmé- ségének megtakarításával a „generikus” készítmé- nyek gyorsabb megjelenését, másfelôl éppen ezért nyek – elméletileg – sokkal olcsóbbak lehetnek. A árnövelô hatású – és persze közvetett úton a generi- gyógyszerárak kétségtelenül jelentôs növekedése kus gyógyszerek árát is emeli [4]. Az idô szorítása és ma szinte az egész világon komoly gazdasági, pénz- a nehezedô piaci feltételek ráadásul gyakran külön- ügyi, szociális és/vagy politikai kihívást jelent, féle jogi vagy gazdasági taktikát, manôverezést amelyre néhány ország (közöttük több fejlett és gaz- kényszerítenek a gyártókra, ami további árnöveke- dag ország is) a generikus gyógyszerek minél széle- déshez vezet [5]. Ahhoz ugyanis, hogy az eredeti sebb körû elterjesztésével próbál válaszolni.
gyógyszerek fejlesztése egyáltalán folytatódhasson,az innovatív szerek árainak fedezniük kell: MIÉRT RENDELÜNK GENERIKUS GYÓGYSZEREKET
• a bonyolult és költséges kutatási technológiát („GENERIKUMOKAT”)?
• a kutatás és a gyártás egyre szigorúbb minôségi Valójában egyedül és kizárólag egyetlen okból, mert a generikumok olcsóbbak. Elsôsorban azért • a sikertelen molekulák kutatási költségeit (ame- lyekbôl soha nem lesz gyógyszer, de amelyek • nincsenek kutatási-fejlesztési kiadások (ez az nélkül a gyôztesek nem jöhettek volna létre!); Amerikai Egyesült Államokban ma évi 40 mil- • a sok évig tartó kísérletes és klinikai vizsgálatok • a hatóanyag készen (tehát bizonyos értelemben • végül (akárcsak a piacgazdaság, az üzleti élet bármely más területén) a gyakran világméretû marketing kiadásait, beleértve az innovatív vi- egyetlen kis létszámú (12–30 fôs) csoportjában kell el- lágcégek orvosi kutatásokra, fejlesztésekre és végezni, mindkét gyógyszer egyetlen adagjának (vé- oktatásra fordított támogatásait, az ingyenes letlenszerû sorrendben és éhgyomorra történô) egysze- gyógyszermintákat (fôleg a kevésbé gazdag or- ri bevétele után. Az így kapott plazmaszintgörbéket szágokban), valamint tudományos rendezvé- mindkét szerre átlagolják és összehasonlítják: ha az át- nyek, kongresszusok szervezését és azon a szak- fedés az elôírásos határok között marad, teljesül a emberek (fôleg a szegényebb országokból jövô résztvevôk) támogatását. A szakemberekkel Az eljárás azon a feltételezésen alapszik, hogy ha folytatott párbeszéd és együttmûködés a gyógy- két – elvben azonos hatóanyagot tartalmazó – gyógy- szerbiztonság nélkülözhetetlen eleme! szer felszívódása egészséges fiatal férfiak esetében ha- Természetesen elképzelhetô volna a gyógyszer- sonló, akkor betegek, idôsek, nôk esetében, változó gyártó cégek üzleti bevételének radikális korláto- adagokban és huzamosabb szedés mellett is automati- zása és ezzel a gyógyszerek árának némi csökken- kusan hasonló lesz. Erre azonban közvetlen bizonyíté- tése. Így viszont lelassulna, rosszabb esetben egy kokat nem szoktak szerezni, hiszen az ilyen vizsgála- idôre akár meg is szûnne a gyógyszer-innováció tok költségei azonnal megjelennének a generikus sze- (új gyógyszerek fejlesztése) – ami pedig aligha se- rek árában és veszélyeztetnék azok legfôbb – valójá- gítené a gyógyítást, miközben a választék szûkülé- ban egyetlen – elônyét, az olcsóságukat. Az igazság- se és/vagy a hiány rövid idôn belül ismét áremel- hoz tartozik, hogy a ma forgalmazott generikus szerek többsége (legalábbis a fejlett országok piacán) jóval azelôírt határokon belül teljesíti a bioekvivalencia köve- A BIOEKVIVALENCIA: MIT KELL BIZONYÍTANI
telményeit, az eltérések csak ritkán haladják meg a A GENERIKUS SZER GYÁRTÓJÁNAK?
±10%-ot [1]. Ebben nincs semmi meglepô, ha figye-lembe vesszük, hogy például az Amerikai Egyesült Az 1960-as évekig új gyógyszerek engedélyezésé- Államokban a generikus gyógyszerek döntô többségét, hez csupán azok biztonságosságát kellett igazolni; a közel 80%-át a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó nagy hatékonyság bizonyítását csak a hetvenes évek kö- innovatív cégek hozzák forgalomba; a világ más része- zepétôl (az Amerikai Egyesült Államokban 1977- in azonban ez az arány jóval kisebb lehet.
tôl) követelik meg a gyógyszerhatóságok. Után-gyártott (generikus) szereket régebben pusztán iro- AMIBEN A GENERIKUMOK ELTÉRHETNEK
dalmi hivatkozások, a hatóanyagról szóló közlemé-nyek alapján is engedélyeztetni lehetett. Ezen a A hatóanyag kémiai azonosságát és a generikus helyzeten változtatott 1984-tôl az Amerikai Egye- gyógyszer fentiekben definiált farmakokinetikai sült Államok sokat emlegetett „Hatch–Waxman-tör- ekvivalenciáját a gyártónak biztosítani kell. A má- vénye”, amelynek alapelveit mára a legtöbb nemzet- solat azonban gyakorlatilag korlátozások nélkül el- közi szabályozás is átvette [7]. A szabály értelmé- ben a generikus gyógyszerek engedélyeztetéséhez • a gyártási eljárásban (mások, máshol, máshon- nem szükséges az alapvetô kísérletes és klinikai nan beszerzett nyersanyagokból, más technikai vizsgálatokat megismételni, de igazolni kell feltételekkel, más minôség-ellenôrzô rendszer- • a hatóanyag kémiai-gyógyszerészeti azonossá- gát, azaz összetételét, tisztaságát, stabilitását és • az „inaktív” összetevôkben (a vivô-, oldó-, színe- hatáserôsségét (koncentrációját), valamint zô-, tartósító-, védô-, ízesítô- stb. anyagokban); • a készítmény „bioekvivalenciáját” – valójában • a gyógyszerforma kiszerelésében (a tabletta, az farmakokinetikai egyenértékûségét – az eredeti oldat vagy a kapszula anyagában, állagában, mi- (szabadalmaztatott) gyógyszerrel [8].
A „bioekvivalencia” pontos fogalma idôben válto- • a felszívódásban, eloszlásban és kiürülésben a zik és jelenleg is sok kritika tárgya. Ma általában azt a megadott határok között (ami azt jelenti, hogy készítményt tekintik ekvivalensnek, amelynek a bevé- két generikus szer egymástól elvben akár 40- telt követô átlagos plazmakoncentrációja ±20%-on be- lül (egészen pontosan 80–125% között) egybeesik az • az in vivo hatásban – mivel a receptorkötôdé- eredeti gyógyszerével. A mérést egészséges önkénte- sekrôl, az interakciókról, a klinikai hatásról sek – praktikus okokból többnyire fiatal férfiak – rendszerint nincsenek közvetlen adatok.
Klónok, másolatok, utánzatok: a generikus szerek választéka A generikumok kérdésében ma, sokszor inkább HONNAN TUDJUK, MIT KAP A BETEG?
gazdasági-jogi-pénzügyi, mintsem tudományos érvekalapján, szélsôségesen polarizált véleményeket lehet A generikus gyógyszerek alkalmazási elôiratai és a olvasni. Egyesek válogatás és feltétel nélkül minden marketingcélú orvosi információk általában nem tartal- generikumot egyenértékûnek tartanak a megfelelô ere- mazzák a bioekvivalencia-vizsgálatok részletes ered- deti készítménnyel (tehát egymással is), az árkülönb- ményeit. Az amerikai FDA ezeket külön kiadványban, séget pedig kizárólag az innovatív gyártók profitérde- a híres „Orange Book”-ban (Approved Drug Products keltségével magyarázzák [9]. Mások a klinikai tapasz- with Therapeutic Equivalence Evaluation) teszi közzé, talatokra hivatkozva inkább a fenntartásaikat hangsú- 1980 óta immár a tizennegyedik kiadásban. Ez a terje- lyozzák és óvatosságot ajánlanak [10].
delmes kötet minden tengerentúli gyógyszertárban ott Valóban gyengébb minôségû, másodosztályú van a polcon, hogy a receptet kiváltó beteg megnézhes- gyógyszerek lennének a generikumok? Szó sincs se: a lista az összes forgalomban lévô generikumot róla: mivel nem azonosak (csak ±20%-on belül ek- részletes indoklással A-tól D-ig rangsorolja, sôt állást vivalensek) az eredeti gyógyszerekkel, ezért elvben foglal a terápiás ekvivalencia kérdésében is. Az „A” ka- akár még jobbak – hatékonyabbak, jobban tolerál- tegória például azt jelzi, hogy az adott generikum min- hatók – is lehetnének (bár erre eddig még nem volt denki esetében és minden körülmények között (az dokumentált példa). Az eltérô gyártási technológia, FDA felelôsségére) biztonsággal helyettesítheti az ere- az eltérô inaktív összetevôk, sôt még az eltérô kül- deti gyógyszert; ugyanez a „C” vagy „D” kategóriáról lem, szín, illat, csomagolás stb. is okozhat lényeges nem mondható el [8]. Más országokban más útja-mód- különbségeket. Elôfordulhat például allergiás reak- ja van annak, hogy az orvosok közvetlenül megnézhes- ció, a szokatlan íz vagy illat miatt gastrointestinalis sék – ha látni kívánják – a bioekvivalencia-vizsgálatok érzékenység, nem beszélve az egyéni anyagcsere- eredeti adatait. Ezen túlmenôen a szakirodalomban is variációk széles skálájáról (a „farmakogenetikai” olvashatók klinikai tapasztalatok, esetismertetések – a különbségek nem kizárólag a hatóanyagot érinthe- leggyakrabban szerkesztôi levelek formájában – az tik). A betegek mindezen túl pszichológiailag is el- egyes konkrét generikumokkal kapcsolatban. Mivel a térô módon reagálhatnak a változó küllemû, nevû, rendelt gyógyszerek, köztük a generikus készítmények állagú gyógyszerekre, ami különösen hosszantartó hatásosságáért és biztonságosságáért elsôsorban a fel- gyógyszerelésben az együttmûködés, a „terápia- író orvos felelôs, ezért nem árt figyelni legalább a gyakran rendelt generikus készítményekre vonatkozó Miután a generikus szerekkel – ritka kivételektôl eltekintve – nem szoktak klinikai vizsgálatokat vé- Generikus szerek rendelésekor talán a legfontosabb gezni, ezért rendszerint nincsenek közvetlen adatok kérdés annak tisztázása, elegendô biztonságot nyújt-e az adott készítmény specifikus hatásairól, specifikus a jelenlegi ±20–25% bioekvivalenca-kritérium? Mai mellékhatásairól, tolerálhatóságáról vagy a betegek ismereteink szerint a tisztességes válasz feltételes és általi elfogadásáról. A hatóanyag azonossága erôs egy kicsit összetett. Nyilvánvalóan aggályok nélkül érv, de nem feltétlen garancia a „klinikai egyenérté- megbízhatunk azokban a generikus szerekben, ame- kûségre”; ezt jelzik azok a közlések, amelyek példá- lyeket ismert, megbízható és sokszorosan ellenôrzött ul pszichiátriai gyógyszerek generikus szubsztitúció- cégek hoznak forgalomba, akik saját eredeti adataikat jakor szignifikáns állapotrosszabbodást és relapszust közzéteszik – és ahol a bioekvivalencia-mérések jóval észleltek [11, 12]. A gondok fokozott mértékben je- az elôírásos határokon belül maradnak. Ilyen esetek- lentkeznek, ha a gyógyszertárban – egyes országok ben elhihetjük, hogy a forgalomba hozatal idején pro- megengedett, sôt néha megkövetelt „helyettesítési dukált biológiai tulajdonságok hitelesek és a késôbbi szabályai” miatt – a betegek ugyanarra a betegségük- forgalmazás során sem változnak; szerencsére ma már re különbözô alkalmakkor más-más generikus készít- alig van esélye az 1989-es hírhedt amerikai „generi- ményeket kapnak. Az egyes generikumok között kumbotrány” megismétlôdésének [13], amikor generi- ugyanis jelentôs szórás és különbség lehet, ebbôl pe- kus készítményeket hiányos vagy hamis dokumentá- dig komoly terápiás bizonytalanság fakadhat.
1 Az is megtörtént, hogy a generikum gyártója saját készítményeként az eredeti, szabadalmaztatott gyógyszerbôl préselttablettákat nyújtotta be vizsgálatra, amelyek persze „meglepôen” precíz ekvivalenciaeredményt produkáltak. Az FDAazonnal és igen keményen reagált, mindkét oldalon sokan vesztették el az állásukat vagy kerültek börtönbe.
Vannak ugyanakkor olyan gyógyszerek, ame- ugyanis jóval szûkebb sávban, szigorúan a meg- lyek esetében ezek a szokásos bioekvivalencia- kritériumok NEM elegendôek. Ilyenek mindenek- Néhány évvel ezelôtt nagy vihart kavart az a elôtt a szûk terápiás indexû hatóanyagok, amelyek megfigyelés, mely szerint a generikumok erôsza- már csekély vérszintkülönbség esetén is hatásta- kolt alkalmazása takarékosság helyett egészében lanná vagy éppen toxikussá válhatnak. Az ilyen növelheti az egészségügy kiadásait. Az Amerikai szerek listája elég terjedelmes: sok mindennapos, Egyesült Államok hat egészségügyi centrumában széles körben használt gyógyszer(típus)t foglal 12 997 beteget követtek 1–5 éven keresztül, aki- A szó szoros értelmében vett szûk terápiás index ket különféle gyakori betegségek – asthma, mellett aggályos, és ezért általában nem ajánlható hypertonia, gyomorfekély stb. – miatt kezeltek.
a különféle változatok generikus helyettesítése Ezek a centrumok a „managed care” szellemében olyan gyógyszerek esetében sem, amelyeknek minden rendelkezésre álló eszközzel törekedtek a nincs egyetlen általánosan elfogadott és standard- gyógyszerelésben a generikus másolatok haszná- nak tekintett készítménye. Ilyen gyógyszerek pél- latára. Azt a nem várt eredményt kapták, hogy az dául a pajzsmirigyhormonok, de ugyanez érvényes eredményeket a gyógyszerválasztás alig befolyá- a digitáliszszármazékokra is. Végül nyilvánvalóan solta, viszont a döntôen generikus szerekkel ke- nem helyettesíthetôk generikus másolatokkal a zelt betegek szignifikánsan többször fordultak új- speciális (lassú vagy nyújtott felszívódású, „re- ra orvoshoz, több kísérô gyógyszert szedtek és tard”, „slow-release”, „controlled-release”, „depot” gyakrabban kerültek kórházba, azaz ellátásuk stb.) formulák – de éppen ezért ezeket nem is szo- végsô soron lényegesen többe került, mint az ori- ginális gyógyszereket szedôké [17]. Az adatbázistovábbi elemzésébôl kiderült, hogy ez a hatás kü- VALÓBAN OLCSÓBB-E AZ OLCSÓBB?
lönösen az idôsebb és súlyosabb álapotú, vagyiseleve több gyógyszert szedô populációban mutat- A generikumok legfôbb – valójában egyetlen – kozik, a költségek váratlan irányú különbsége te- vonzereje az olcsóságuk. Néha valóban meglepôen hát pontosan ebben a populációban a legnagyobb olcsók: egyes hidroklorotiazid klónok például az [18]. Aligha meglepô, hogy ezt a vizsgálatot eredeti gyógyszer árának akár egynyolcadáért is azonnal éles kritikák érték, az eredményeket és az kaphatók. Ugyanakkor vannak generikumok (ilyen adatgyûjtés módszereit egyaránt megpróbálták a tamoxifen vagy egyes pszichiátriai szerek), ame- megkérdôjelezni, ám valóságos ellenpéldákat lyek csupán alig néhány százalékkal kerülnek ke- vagy hasonló alapossággal gyûjtött adatok hason- vesebbe az eredeti készítménynél. Érdemes tehát ló mélységû objektív elemzésén alapuló cáfolatot generikus kópiák rendelése elôtt alaposan megnéz- ni az árakat: mekkora takarékosság éri meg a keve- Az utóbbi években inkább a tárgyilagos elemzé- sebb közvetlen információ, a bizonytalanabb forrás sek kerülnek elôtérbe, amelyeknek egyik fontos és háttér, esetleg a nagyobb ingadozás kockázatát a felismerése, hogy betegségek, betegek és generi- hatásban vagy a mellékhatásokban? A farmako- kumok között is lényeges különbségek lehetnek. Ez ökonómia és az egészségpolitika statisztikákkal és sem meglepô: a generikus másolatok gyártói – ma- összesített költségvetéssel számol [14], az orvos gától értetôdôen – maguk is üzleti nyereségre tö- viszont minden egyes beteg egészségéért külön- rekszenek. Tény, hogy ebben a szektorban az árak emelése nehezebb, ezért különösen a kisebb, sze- Vannak meglepô eredménnyel záródó takaré- gényebb cégek inkább költségcsökkentéssel tud- kossági kísérletek. Kanadában 1993 tavaszától nak eredményt elérni. Hogyan lehet a költségeket például maximálták a generikumok árát: a piacra csökkenteni? Hasonló módon, mint más iparágak- lépô elsô másolat legfeljebb az eredeti gyógyszer ban: olcsóbb nyersanyagok beszerzésével, a gyár- árának 70%-ába kerülhet, a következôk pedig leg- tási technológia egyszerûsítésével (racionalizálásá- feljebb az elsô klón árának 90%-áért forgalmaz- val), a szabadon választott segédanyagok olcsóbb hatók. Az elsô tapasztalatok [16] a várakozással változatra cserélésével, a minôség-ellenôrzés ru- szemben nem árcsökkenést, hanem jelentôs ár- galmasabbá tételével, vagy olcsóbb munkaerô al- emelkedést mutattak, a generikumok új ára kalmazásával. A költségek csökkentésének efféle Klónok, másolatok, utánzatok: a generikus szerek választéka módjait megkönnyíti, hogy az ilyen utólagos vál- • ismerjük a gyártót és az adott szerre vonatkozó toztatásokat a gyógyszerhatósággal már nem kell újból jóváhagyatni; ezekhez sem szakértôi vélemé- • ismerjük a gyógyszerhatóság minôsítését az nyezés, sem újabb hatásvizsgálat nem szükséges; a minôség-ellenôrzés pedig a gyártó cég belügye. Az • vannak elôzetes tapasztalataink a szóban forgó FDA ugyan az elmúlt években rendszeresen tart szerrel, illetve az adott generikus másolat gyár- helyszíni ellenôrzéseket a generikumokat gyártók- nál, de ez más országokban egyelôre még nem ál- • megbízunk a gyártóban (nevében, más ismert termékeiben, piaci részesedésében, stb.); • megbízunk a gyógyszer szállítójában (abban, ÖSSZEFOGLALÁS: MEGBÍZHATUNK-E
hogy az adott generikus klónból folyamatos lesz A GENERIKUMOKBAN?
• biztonságos, standard és veszélytelen szerrôl van Erre a kérdésre általánosságban nem lehet vála- szó, ahol a kisebb hatásingadozás vagy a mellékha- szolni. Egy-egy forgalomban lévô, konkrét generi- tások esetleges változása nem jelent kockázatot; kus készítmény esetében azonban mégis jó lelkiis- • bízunk benne, hogy a generikus változatot a be- merettel válaszolhatunk igennel, feltéve ha IRODALOM
[1] Keith LG, Oleszcjuk JJ, Stika CS, Stine S. Generics: [11] Borgheini G. The bioequivalence and therapeutic what’s in a name? Int J Fertil 1998; 43: 139-149.
efficacy of generic versus brand-name psychoactive [2] Meadows M. The FDA’s drug review process: ensur- drugs. Clin Ther 2003; 25: 1578-1592.
ing drugs are safe and effective. FDA Consumer, [12] Mofsen R, Balter J. Case reports of the reemergence of 2002. (online version: www.fda.gov/fdac/ featu- psychotic symptoms after conversion from brand- name clozapine to a generic formulation. Clin Ther [3] Mehl B, Santell JP. Projecting future drug expenditures – 2000. Am J Health Syst Pharm 2000; 57: 129-138.
[13] Gupta PB. Survey of pharmacists: impact of the gener- [4] Dent T, Hawke S. Too soon to market. Brit Med J ic drug scandal and implications for marketing gener- ic drugs. Health Mark Quest 1996; 13: 109-120.
[5] Roberts I, Wan-Po AL, Chalmers L. Intellectual [14] Huskamp HA, Deverka PA, Epstein AM, Epstein RS, property, drug licensing, freedom of information, McGuigan KA, Frank RG. The effect of incentive- and public health. Lancet 1998; 352: 726-729.
based formularies on prescription-drug utilization and [6] Goodwin FK. Impact of formularies on clinical spending. N Engl J Med 2003; 349: 2224-2232.
innovation. J Clin Psychiat 2003; 64 [Suppl 17]: [15] Meredith P. Bioequivalence and other unresolved issues in generic drug substitution. Clin Ther 2003; [7] Mattison N. Pharmaceutical Innovation and Generic Drug Competition in the U.S.A. Pharmaceut Med [16] Anis AH, Guh DP, Woolcott J. Lowering generic drug prices: less regulation equals more competi- [8] Chereson R. Bioavailability, bioequivalence, and drug selection. In: Michael C. Basic Pharmacokine- [17] Horn SB, Horn SD, Sharkey PD, Tracy DM, Horn CE, James B, Goodwin F. Intended and Unintended [9] Meyer MC. United States Food and Drug Administ- Consequences of HMO Cost-Containment Strate- ration requirements for approval of generic drugs. J gies: Results From the Managed Care Outcomes Clin Psychiat 2001; 62 [Suppl 5]: 4-9.
Project. Am J Managed Care 1996; 2: 253-264.
[10] Kluznik JC, Walbek NH, Farnsworth MG, Melstrom K.
[18] Horn SD, Sharkey PD, Phillips-Harris C. Formulary Clinical effects of a randomized switch of patients from Limitations and the Elderly: Results from the clozaril to generic clozapine. J Clin Psychiatry 2001; 62 Managed Care Outcomes Project. Am J Managed

Source: http://www.lam.hu/folyoiratok/cml/pszichiatria/0402.pdf